…”Talán még mindig álmodunk, de már tudjuk, nemsokára itt az ébredés és az talán kellemetlenebb lesz, mint hittük. De hát amíg lehet, csak álmodjunk… kabarét.” Cabaret musical
A Bohém Színjátszó vizsga-előadásán jártam, amely nagy hatással volt rám. Megrázó hitelességgel adta vissza a darab a kor problematikáját. Azonban számomra nem csak ez, hanem a kozmikus mondanivalója is megtestesült a szemeim előtt. Egyszerre láttam benne a jelen élet nehézségeit, illetve a jó és a gonosz erők örökös harcát. Mintha Madách Imre: Ember tragédiája lett volna színen egy új köntösben. Akárcsak egy kozmikus mintázatra hívná fel a figyelmünket, amelynek valamilyen módon ma Európában, Magyarországon mi is a részesei vagyunk.
Jól megfigyelhető a túlélésre való törekvés, az örök diszkrimináció, és a behódolás az épp hatalmon lévőknek a jobb élet reményében, vagy csupán a létfenntartás érdekében.
Vajon mikor fordul meg ez a harc? Mikor válik a morál értékesebbé a vezetők szemében, mint a tömegek manipulálása önös érdekeikért?
Hát, addig biztosan nem, amíg nem úgy tekintünk a másikra – legyen az ember, vagy állat -, mint saját magunkra. Amíg nem érezzük mások szenvedését a sajátunknak. – Amíg hamis ideológiákban hiszünk a szeretet elve helyett, addig biztosan nem arathatunk békét.
A témához kapcsolódó aktualitások jelen világunkból: