Az Igaz természetünk

Category: Egyéb kategória

Érték, mint eladósodott portéka

Saját Fotóarchívum: Balatoni hattyú

Érték, mint olyan, teljesen más formát öltött napjainkban.

Eladósodni látszik, mert a belső törekvések révén, egy felszínes világban nincs rá kereslet. Egy termék lett a sok közül, melyet nem becsülünk meg eléggé.

De vajon van ennek célja a teremtésben? Létjogosultsága, míg azt nem mondjuk, hogy elég?

Ez a lélek transzformációja is egyben, mely küzdd az elemekkel, mint „A fekete Hattyú” című kortárs balettben Csajkovszkij gyönyörű zenéjére komponálva a szereplők egy tudathasadással élő világban.

Hasonlóképpen egy megvilágosodott Mester, aki kísérletet tesz az Igazi Énünk felébresztésére, és végső soron a lelkünk megszabadítására ebben az ördögi körben, ritkán talál megértésre. Habár egész életét ennek a legfőbb, nemes célnak szenteli, ingyen megosztva velünk azt a kapcsolatot, ami az örökségünk és születendő előjogunk ISTEN gyermekeként, mi nem kérünk belőle. 

Habár ott van bennünk a forrás, mégis szomjazunk. 

Talán ezt mutatja a jelenlegi környezetünk is, a szárazság. Kiapadtunk a szeretet forrásából. – A vízhiány ennek is jelképe. Megfeledkeztünk önMAGunkról, arról, hogy mi is részesei vagyunk a szeretet óceánjának. Elfelejtettük, hogy a Föld és minden lakója egy szent közösség része, Isten más-más megnyilvánulása.

Elfelejtettük azt a szeretet erőt, amely táplálna minket, ha hagynánk, hogy kivezessen minket ebből az elménk által kreált csapdából. A szeretet egy erő, nem vásárfia, vagy egy elnyűtt portéka. Csupán ennek mentén, egymást segítve, nem pedig pusztítva juthatunk el a végső felismerésig, hogy mind EGYek vagyunk.

Ezt az ISTENI kegyet megosztva jön el hozzánk egy ma is élő tradíció követője, aki a saját megvilágosodása révén, ISTEN kegye által megajándékozhat minket a felébredés ékszerével, ha elfogadjuk. Ritka alkalom ez. Ha nem élünk ezen lehetőségünkkel ebben az életünkben, lehet további éonokon keresztül kell majd vándorolnunk a létezés körforgásában, amíg újra megadatik számunkra ez a kegy.

„Let us re-member”, azaz egyesüljünk újra, és emlékezzünk nagyszerű lényegünkre és ismerjük fel ezt minden létezőben!

Az alábbi előadás és beavatás a Fény és Hangáramlatba Sant Khem Singh európai körútjának részeként Budapesten:

https://sant-khem-singh.com/hu/vortraege

Vagy Supreme Master Ching Hai által az alábbiakban:

https://suprememastertv.com/hu1/meditation

A Quan Yin nyomai a vallásokban Elmélkedés a Belső Mennyei Hangon:

https://suprememastertv.com/hu1/v/130985368178.html

Vajon fejlődünk?

Saját Fotóarchívum: Naplemente a Dunánál – Lánchíd, Budapest

Gyerekkoromban azzal a mondókával köszöntöttük egymást szülinapunk alkalmával, hogy „Isten éltessen sokáig, amíg a Duna ki nem szárad bokáig!”……. Hát, azt kell mondjam, soha többé nem szeretném ezt kívánni senkinek ebben a formában. Egyrészt azért, mert ahogyan a gondolatainknak, úgy szavainknak is teremtő erejük van. Másrészt elnézve a legutóbbi híreket, Magyarországon és a többi Duna menti országban is látható a válság, hogy ez a csodás folyó kezd kiszáradni.

Túlléptünk egy fordulóponton, amely klíma vészhelyzetre már évek óta figyelmeztettek a tudósok és az ENSZ. Ennek ellenére sajnos még mindig csak újjal mutogatást látok a cselekvés helyett. Tudatos döntések helyett megszokást és elégedetlenséget.

Nagyon sok apró cselekedet létezik, amivel pozitív változás érhető el, de a leglényegesebb és egyben legnagyobb változást hozó tett mégis a növényi alapú étrendre váltás elengedhetetlenné tétele. Ez most már nem opció többé, hanem létezésünk kérdése.

Túl messzire mentünk a gyökerektől: magától a természettől, s ezáltal önmagunk valódi lényegétől.

A növényi alapú étrend és a vegánság nem valami felkapott irányzat vagy diéta. Inkább egy erő, amely a szeretet és a könyörületesség révén oszlatja el mindazt a negativitást, amelyet a hibás döntéseink révén létrehoztunk. Legyen ez más, szelídebb élőlények lemészárlásával és kizsákmányolásával kapcsolatos cselekedet, vagy egyéb, Isteni minőségünkkel ellentétes szokás, tett.

Örökül kaptuk ezt a Bolygót, s a mi felelősségünk a további generációk és lelkek sorsát meghatározó állapotát megőrizni. Az állattenyésztés a világ legkegyetlenebb formája mind a Bolygó, mind saját és más érző lények pusztításának. Egy elavult szokás olyan része, mely evolúciónkat és az úgynevezett fenntartható fejlődést alapjaiban dönti meg.

A szeretet azonban nem kioltható. Az ébredés sora nem megállítható. Csak nem mindegy kinek milyen áron jön el.

További információk:

Planet Earth: Our Loving Home

https://suprememastertv.com/en1/program/PE

A fenntarthatóság titkahttps://www.cowspiracy.com

Seize the Moment to Save Your Soul: Our Planet in the Spiritual Plan

Válságtól a Békéig

http://www.crisis2peace.org/hu/book.php

"A meg nem érdemelt jóindulat"

Hála az állatokért, akiket nem érdemlünk meg

Saját fotóarchívum: Részlet Gretchen Ryan Liberty Leading the Animals”  c. festményéből

Mindannyiunknak van, volt, vagy lesz valamilyen saját tapasztalata állat-barátainkkal. Ott van bennünk az a kedvességre, szeretetre, törődésre való hajlam, vagy a vágy arra, amit önzetlenül, viszonzásért kapunk az állat-barátainktól. Az a szeretetteljes tolerancia, türelem és együttérzés, melyet az állatok kifejeznek, közvetítenek felénk. Felerősítve és kiváltva azt, ami bennünk is megvan, de talán még alvó állapotban. Ami ébresztésre és kiteljesedésre vár. S bár az ember volna a teremtés koronája, mégis erről a „trónról” önként lemondtunk azáltal, hogy eme nemes feladatunkat, amire drága állatbarátainkkal együtt volnánk hivatott, elnyomjuk magunkban.

Mi lenne nélkülük? Elgondolkodtunk már rajta? Ha a madarak nem kelnének pirkadatkor, vagy a fák, rétek, mezők, vizek és más területek élőlényei nem színesítenék és áldanák jelenlétükkel világunkat? Ha a kutyák nem lesnék odaadóan gazdájuk minden lépését, vagy a cicák egyéniségükkel nem nevettetnének meg minket? És mindez csak egy töredék, egy része annak az áldásnak, amelyben részesülünk. Sokkal többel vannak ők megáldva, és mi is. Sokszor úgy érzem sokkal többek ők nálunk, embereknél, lévén, hogy nincs bonyolult elméjük, amely elválasztja őket Istentől. Így pusztán rajtunk múlik, hogy a saját érzelmi, társadalmi és kulturális szűrőinken keresztül hogyan kapcsolódunk hozzájuk.

Felébred-e bennünk az a szeretet, az az igazi ÉN, amely egy és ugyanaz ezzel a bőséges forrással? Hajlandóak vagyunk-e levetni ezt a hamis, tagadásban élő, hibás és dekoratív kapaszkodókon csüngő személyiségünket, mely az elválasztottság érzésünket erősíti?

Isten mindig pontosan tudja mire van szükségünk, hogy növekedjünk szeretetben. Ezért adta mellénk állat-barátainkat is. Nem azért, hogy leigázzuk, vagy elpusztítsuk őket. Az ajándék szó görögül kharisz, vagyis „meg nem érdemelt jóindulat”. Nem azért kapunk ajándékot Istentől mert megérdemeljük, hanem mert mérhetetlen szeretetét így fejezi ki irántunk.

Ahogy Krisztus is tette, a keresztfán…

Saját fotóarchívum: Christ as the Man of Sorrows by Quentin Metsys, Getty Museum, LA.

Fly me to the Moon……

Saját fotóarchívum: Budapest, Piarista köz – A Lumiere Hall Hold installációja

Aki ismeri Frank Sinatra dalát, talán egyből dúdolni kezdi… Aki viszont mostanában Budapesten jár, az pedig magával a Holddal is találkozhat testközelből 😊

Hogyan? Hát egy 3,5 m átmérőjű léggömb installáció révén, élethűen megrajzolt felülettel.

Véletlenül jártam arra az este, de örömmel töltött el a látványa ilyen formában is. Mókás volt, ahogy a sok turista és járókelő is élvezettel fényképezkedett az alkotás előtt.

Milyen érdekes amikor közelebb kerülünk egy Égitesthez valamilyen formában, hiszen ez kitágítja a megismerésünket a létező világról. Lehetőséget nyújt arra, hogy eltűnődjünk az Univerzumban betöltött helyünk, szerepünk, vagy létezésünk céljáról. Egyéni utunk mellett azonban jó érzés megfigyelni a kollektív tudatosodás egyre inkább szembetűnő változását, az emelkedett, legbelülről fakadó igény külső manifesztálódását.

Szuperszónikus sebességgel haladunk ezen a pályán, kérdés ki hogyan éli ezt át? Mennyire vagyunk tudatában ezeknek a változásoknak szellemi spirituális szinten? Vagy csak elmegyünk mellette? Természetesnek vesszük?

Izgatottan várjuk a változást, s elmélkedünk rajta: vajon megtesszük a kellő lépést?

Elárulom, nem csak mi nézzük esténként áhítattal a Holdat, és élvezzük a Nap fényét és melegét, hanem onnan is ugyanolyan csodával néznek a mi gyönyörű, kék bolygónkra. És habár még mindig felfoghatatlannak hangzik, reméljük hamarosan valósággá válnak és ugyanolyan természetessé ezek a kapcsolatok más, fejlettebb civilizációkkal, mint pl. más-más ország lakóival. Ehhez azonban még növekednünk kell békében és együttérzésben, amely szeretetteljes légkör elengedhetetlen talaja ezen kozmikus kapcsolatoknak. A könyörületes, vegán étrend épp olyan fontos eleme ennek az evolúciós lépésnek, hiszen az állatok a mi fiatalabb fivéreink és nővéreink, csak más formában. Bízom benne, hogy ez a felismerés hamarosan eljön tömeges szinten is és ezáltal egy valódi Aranykor köszönhet be mindannyiunk számára!

Amennyiben rezonálnak veled ezen gondolatok, úgy ajánlom figyelmedbe a Galaktikus Föderáció YouTube videóit, vagy más lent említett ismeretterjesztő műsort a témában.

GFL Station

https://youtu.be/sNZbthKUkTE?si=_QpWyWBRWwfRza_u

Urgent Message from Moon People to Human Beings of Earth

https://suprememastertv.com/hu1/v/279816936463.html

Az egyszerű kis ’csavar’, ami megmentheti bolygó-otthonunkat

https://suprememastertv.com/hu1/v/278023428355.html

Dr. Steven Greer: a földönkívüliekkel való békés kapcsolat irányítása, és a nyílt bejelentés

https://suprememastertv.com/hu1/v/278160499186.html

Satát fotóarchívum, Los Angeles, USA https://www.milanablackman.com/shop-1/uq7v2mfzev3du3ruj331kkbmo8ombg

A fenti kép részlet Milana Blackman „Wrestling with Gods” című óriás rajzából, melyet Los Angelesben fényképeztem. Akárhonnan is nézzük, szerencsére vannak jó vezetők és briliáns elmék, akik teszik a dolgukat, akár tetszik a nagyközönségnek, akár nem. A mi dolgunk csak az, hogy a részünket kivéve a nagy egészből, őszintén és hittel, mindig megtegyük amit tudunk.

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén